Legyőzött minket a Békéscsaba II

Csak szépíteni tudtunk a mérkőzés legvégén.

Vasárnap már a hetedik kör várt ránk a harmadik vonal Keleti-csoportjában. Az újonc Békéscsaba tartalék csapatához látogattunk. Már a mérkőzést megelőző éjszakát is a viharsarokban töltöttük, hogy minél jobb állapotban tudjunk nekivágni a küzdelemnek.

Ugyan miénk volt a meccs első nagy helyzete, nem tudtunk túljárni a hazai portás eszén. Eltelt negyedóra, amikor hátrányba kerültünk, Oláh fejelt be közelről egy jobb oldali beadást. Igyekeztünk egyenlíteni, de elmaradt a válaszunk a szünetig. Lélektanilag igen rosszkor, a második felvonás elején újra gólt kaptunk. Ilyés használta ki védelmi megingásunkat.

Sajnos érezhető volt, innen már nem lesz visszaút. Nem is lett. Akadtak akcióink, de igazi erő nélkül. Az utolsó 10 percben még két gól esett. Előbb ismét kihasználták egy védelmi hibánkat az ellenfél fiataljai, majd Tarlósi Milán jóvoltából szépítettünk. Így 3-1-es vereséggel zárult messzi túránk. Most egy másfél hetes szünet következik, majd a Tiszafüredet fogadjuk.

NB III Keleti-csoport, 7. forduló:

Békéscsaba 1912 Előre II-Salgótarjáni BTC 3-1 (1-0)

Békéscsaba, Utánpótlás Központ, 100 néző. Vezette: Borbás Bottyán A. (Bereczki B., Juhász Sz.)

Békéscsaba 1912 Előre II: Czinanó – Kasik (Varga T., 62.), Sipaki, Szabó Cs., Szabó Zs. (Bukor, 77.) – Bónus, Zvara L. (Styecz, 55.), Hodonicki, Váradi (Czvalinga, 77.) – Oláh Á., Ilyés T. (Tóth P., 77.). Vezetőedző: Brlázs István Gábor.

Salgótarjáni BTC: Bánfalvi – Sike (Novák, 55.), Orosházi, Rédei (Fülöp A., 84.), Nemes, Csillik – Bakos (Érsek, 77.), Sárközi, Bartók (Bata, 55.), Boros (Tarlósi P., 46.) – Tarlósi M. Vezetőedző: Lakatos Béla.

Sárga lap: Zvara L., ill. Nemes, Bakos, Csillik

Gól: Oláh Á. (17.), Ilyés T. (48.), Bónus (86.), ill. Tarlósi M. (88.)

Brlázs István Gábor: – Megint jól kezdtünk a mérkőzést, és ismét sikerült megszerezni a vezetést, aztán a megnyugtató előnyt. Aztán a második félidő nem úgy nézett ki, ahogy elterveztük, a cserék által, illetve picit talán mi is elfáradtunk. Ha pontosabban tudunk passzolni a második játékrészben, akkor nagyobb arányban is nyerhettünk volna és megnyugtatóbb lett volna az előny. Ebből ismét tanulnunk kell!

Lakatos Béla: – Jól kezdtük a mérkőzést, szerintem jobban, mint a hazai csapat. Volt egy szép támadás után egy lehetőségünk, ahol a kapus óriási bravúrral védett. Aztán szokásunkhoz híven, a semmiből kaptunk egy gólt. Egy lágy, hulló falevél, belöbbölt labdából két emberünket is megelőzték. A támadók megint párharcokat tudtak megnyerni, a mi ötösünkön belül, így hátrányba kerültünk. A második félidőben rendre hozzuk azt, hogy az ellenfél védelmi vonalunk mögé beinduló támadóival nem nagyon szeretnek elindulni a védőink. Inkább csak szemmel kísérgetik. Ebből az ellenfél helyzeteket, sőt gólt is tudott kialakítani. Kettő null után úgy láttam, hogy hitünket is veszítettük. Hozzáállásbeli és akaratbeli problémákat is véltem felfedezni. A legfontosabb az, hogy mindenki magában keresse a hibát a csapaton belül, ne pedig a másikban, mert nem gondolom azt, hogy eddig olyan teljesítményt tett volna le bárki is az asztalra, hogy mást hibáztasson, beleértve minket, edzőket is.