Öt gólt szerezve kerekedtünk felül a Rimaszombaton

A triplázó Tarlósi Milán vezérletével intéztük el szlovák harmadosztályú ellenfelünket.

Szombaton ötödik nyári előkészületi találkozónkon is túlestünk, a szlovák harmadik vonal Közép-csoportjában vitézkedő Rimaszombattal csaptunk össze a Tóstrandi Sporttelepen. Ráfért a sikerélmény a fiúkra, hiszen legutóbbi fellépésünkön csúnya pofonba szaladtunk bele.

Mi indítottuk jobban a párbajt, ugyan Tarlósi Milán tizenegyest rontott, hamarosan már nem ismert kegyelmet ugyancsak az imént említett történéssel megegyező szituációban. Bár masszívnak mondható vetélytárssal volt dolgunk, irányítottunk, így nem is volt meglepő, hogy korábban már eredményes támadónk duplázott, még a nyitónegyedórában.

Később aztán visszaestünk, rendesen. Két büntetőből egyenlítettek is a vendégek. Sajnos az időre előrehaladtával egyre inkább feszültté vált a találkozó, ellenfelünk kifejezetten ideges volt. Ugyan nem feltétlenül volt benne a levegőben, a triplázó Tarlósi Milánnal köszönhetően ismét megszereztük a vezetést még a pihenő előtt. A fordulás után több cserénknek is lehetőséget adott Rubint Richárd.

A második etapban teljesen nekünk állt a zászló, komoly fölényben futballoztunk, pedig nem is nyújtottunk extra teljesítményt, lassan járattuk a labdát. Hamarosan Gazdag is egy szabálytalanság miatt megítélt esetet követően rezgette meg a hálót a “tizenegyesek meccsén”, majd Bata is bevette a kaput, így végül öt-kettőre nyertünk.

Győzelmünk jogosságához nem férhetett kétség, még úgysem, hogy nem sziporkáztunk. Negatívumként megjegyzendő, hogy a rimaszombatiak nehezen tűrték a vereséget, frusztrált módon viselkedtek, ami rá is nyomta a bélyegét az összecsapásra. Reméljük, a győzelem azért kissé helyretette a srácok önbizalmát és az előttünk álló hetekben minél inkább fel tudunk majd készülni az NB III-ban ránk váró feladatokra.

Felkészülési mérkőzés:

Salgótarjáni BTC-MSK Rimaszombat 5-2 (3-2)

Salgótarján, Tóstrandi Sporttelep, 150 néző.

Salgótarjáni BTC: Puporka (Végh, 60.) – Bakos (Boros, 46.), Illés E. (Grajzel, 46.), Simó A., Szeles – Sárközi (Fülöp A., 60.), Hegedűs, Tarlósi M. (Stark, 60.) – Tarlósi P. (Szabó T., 15.), Gazdag, Bata (Gyetvai, 75.). Vezetőedző:

Gól: Tarlósi M. (3), Gazdag, Bata

Rubint Richárd: – Két dologról fogok beszélni, a meccs sport oldaláról és a további történtekről. Az első tizenöt percünk nagyjából rendben volt, vezettünk két góllal. Aztán nem tudom, mi történt, de megint nagyon visszaestünk, pontatlanunk voltunk, lassan játszottunk. Ajándékoztunk az ellenfélnek két tizenegyest. Jó, hogy az első félidőben még meglőttük a harmadik gólt, de nem ezt vártam a csapattól! A második félidő már jobb volt, az ellenfél teljesen elfáradt, szinte egy kapura játszottunk. Azt nem mondanám, hogy részünkről túl fényes volt ez a meccs. Nekem hiányzott az iram. Lehet, a meleg miatt, vagy a múltkori vereség is befolyásolta a mostani teljesítményt, de sokkal több van a csapatunkban. Ha jó mérkőzést játszottunk volna, a rimaszombatiak csúnya vereséggel mennek haza. A lefújás előtt történtekre nehéz bármit is mondani, ilyen viselkedés talán csak faluhelyen fordulhat elő. Tudjuk, hogy nagy gondok vannak az ellenfélnél, de ettől függetlenül nem kellett volna mindenbe belekötniük, a bírókba, belénk, vagy a szerintük magas fűbe. Ez az ő bajuk, ez a viselkedés viszont nálam nem pályára való, de lehet, náluk igen… Valószínű, jó sokáig az utolsó meccsünket játszottunk a vendégekkel, mert sport tekintetében nincs semmi értelme. Talán csak annyi mentális téren, hogy hasonlóan ideges légkörű mérkőzéssel találkozhatunk majd az NB III-ban is. Készülünk a következő meccsre, szerdán azért komolyabb ellenfél vár ránk, a DVTK tartalékjai. Remélem, ott jobb teljesítményt fogunk nyújtani, és szintén nyerünk, mert a győzelmeket is meg kell tanulni, nem csak jól játszani! Megyünk tovább!