Nem tudtunk felállni a Putnok ellen

Hiába tett meg mindent fiatal csapatunk.

Vasárnap a Putnokot fogadtuk a harmadosztály Keleti-csoportjának 17. fordulójában. Nem várt ránk egyszerű feladat, hiszen azon túl, hogy egy jó játékerőt képviselő riválissal találkoztunk, jó pár hiányzás nehezítette mesterünk dolgát a kezdő tizenegy összeállításakor.

A vendégek indítottak jobban, negyedóra sem telt el és már vezettek. Egy bal oldali szabadrúgásnál elméláztunk, így Fülöp zavaratlanul fejelhetett a léc alá. Gyorsan jött az egyenlítés, egy Bánfalvi által felvágott labdát Novák megcsúsztatott, Tarlósi Patrik pedig a kapujából kifutó hálóőrt megelőzve bepasszolta a lasztit.

Nem tartott sokáig az örömünk, hamarosan egy, Rédei lábán szerencsétlenül megpattanó beadásból kaptunk gólt. Még a szünet előtt növelték lépéselőnyüket a Borsod megyeiek, egy szögletnél csúnyán elbambultunk, így Katonának nem volt nehéz dolga közelről bebólintania a játékszert.

A második felvonásban mindent egy lapra feltéve rohamoztunk, mentünk  előre becsülettel. Beleadtunk apait-anyait, de csak a hosszabbításban tudtunk szépíteni, Nemes büntetőjével, így 3-2-es vereséggel zártunk. Mindenképpen kiemelendő, hogy négy ifjú labdarúgónk is szerepet kapott csereként, Klajban és Filkor 16-16, míg Csáki és Csatlós 18-18 évesen jutott szóhoz, és hálálták meg jó teljesítménnyel a bizalmat.

NB III Keleti-csoport, 17. forduló:

Salgótarjáni BTC-Putnok FC 2-3 (1-3)

Salgótarján, Szojka Ferenc Stadion, 200 néző. Vezette: Urbán E. (Szarvas L., Gergely M.)

Salgótarjáni BTC: Bánfalvi – Nagy X., Érsek (Csáki, 81.), Rédei, Gazdag, Boros – Tarlósi P. (Csatlós D., 81.), Nemes, Percze (Filkor, 57.) – Horváth M., Novák (Klajban, 65.). Vezetőedző: Vízteleki János.

Putnok FC: Cserepka – Sramkó (Laczkó, 53.), Dobrovolszki, Sághy, Fülöp K., Hadházi (Kis G., 53.) – Szics, Takács P. (Juhos, 83.), Buda – Nagy Zs,, Katona (Nádimov, 86.). Vezetőedző: Szala Ákos.

Sárga lap: Takács P., Katona, Sághy, Laczkó

Gól: Tarlósi P. (17.), Nemes (93.), ill. Fülöp K. (13.), Buda (20.), Katona (41.)

Vízteleki János: – Az első félidő igazából nem tetszett. Váltottunk. Utána stabilizálódott a játékunk, de addigra már három egy volt az eredmény. Pontrúgásból volt kettő. Az egyiknél negyven-ötven métert szállt egy keresztlabda, amit ki kellett volna számolni. Mondhatom azt, hogy nagy hiba előzte meg mindhárom kapott gólunkat. Próbáltuk rendezni a sorokat. A szünetben megbeszéltük, a második félidőre teljesen felmegyünk rájuk. Domináltunk. Láttam, hogy kezd fáradni a csapat, próbáltam fiatalokkal frissíteni, ami úgy gondolom, sikerült. A második játékrészt egy nagyon fiatal csapat egy nullára megnyerte, de a mérkőzést elveszítettük három kettőre. A második félidővel viszont maximálisan elégedett vagyok, nem hiszem, hogy volt helyzete az ellenfélnek, beszorítottuk őket. Folyamatosan jöttek a beadásaink, jó, néha-néha kiszabadultak, de igazán nagy helyzetet nem tudott kialakítani az ellenfél. Még egyszer mondom azonban, a pozitívum, hogy két-három ember ma játszotta az első felnőtt meccsét. Köztük két 2005-ös születésű és 2003-asok. Dicséret illeti egyébként az egész csapatot, de különösen kiemelném a fiatalokat, és köszönöm nekik, hogy rendelkezésre álltak! Nagyon nehéz helyzetben voltunk, nem hiába nyilatkoztuk a mérkőzés előtt, hogy sok a hiányzónk. Volt egy öt sárgásunk, két sérültünk és három COVID-osunk. Ez nagyon meghatározta a heti munkánkat, de akkor is azt gondolom, hogy meccsben maradtunk, és a második félidőben akár ki is egyenlíthettünk volna. Nagyon nagy helyzetek nem voltak, de ha az akarat, lelkesedés és a bátorság még párosult volna rutinnal is… Nagyon bátran futballoztak a pályára lépő fiatalok! Azért hegyezem most ki így rájuk, mert azért nagyon nagy dolog, hogy ez a jó pár fiatal ilyen bátran focizott, le a kalappal előttük! Lehet, hogy hazabeszélek, de igazságosabb lett volna a döntetlen, benne volt, de ezt is el kell fogadnom, hogy nyert az ellenfél. Sok sikert kívánok a Putnoknak! Azért sok mindent elárul, hogy nagyon örültek ennek a győzelemnek, és a végén már húzták az időt, azért ez lehetett volna iksz is… Megyünk tovább! Remélem, páran visszatérnek a sérültek, betegek közül, és akkor Jászberényben próbáljuk visszahozni, amit most elrontottunk. Még nem adtunk fel semmi és nem is fogjuk, amíg matematikai esély van, az pedig még van bőven! Én még most is százszázalékosan hiszek abban, hogy a jövő csapatát építve, de akkor is benn fogunk maradni!

Szala Ákos: – Úgy gondolom, amire készültünk a Salgótarjából, azt is játszották. Jól reagáltunk rá, jól készültünk fel belőlük. Gyakoroltuk a pontrúgást is, szándékosan egy magasabb összetételű csapattal kezdtük a mérkőzést, ebből tudtunk két gólt szerezni. Azt gondolom, megérdemelten nyertünk, de a végén kicsit magunknak tették nehézzé a meccset a srácok.